Fábry Sándor tehetséges, tudja, jól kezeli az arányt a derű, és a mosolyogva elfogadó értelem között! Erős tehetségének van műfaja, a poénokat könnyedén - melldöngetés nélkül - nagy alkotóerővel tökéletesre smirglizi. A közszolgálatba átigazolása után, már inkább egy helyben jár, kevés lényegeset, eredetit épít - nem tudja igazában helyén van-e a műsorában minden - sok a mesterkélt ötletbukfenc, fintor, a korábbi műsordarabkákból összecsirizelt „produkció”. Nem tudni, a futószalagon termelt poénok, csak a lustaság, vagy más okok miatt jönnek át kevésbé”. Pedig ha a műsort nem tudja megtölteni „teremtő árammal”, mindegy minden szemfényvesztés, mesterkedés, a néző hamar észreveszi, az alkotóerő gyengülését, hiányát, és látja, ez az erő már alig mozgat meg valamit!