A hallgató nem jár be, nem készül. Nem tudja, mit akar. Halogat, halasztgat, pótmegoldásokat keresgél. Talán el kellene bocsájtanom. De mégse. Érzem, sok minden van benne. Nem tudom meghozni a nehéz döntést. Várok és megadom neki az időt, amire szüksége van. Dönt, elmegy. Kérdez: Mi leszek? Meglepő…
Így hatvan éven túl a világ már kevésbé érdekel, de viszonyom a világhoz az egyre jobban! Miközben az élet hátralévő feladatait már nem nagyon lehet halogatni, foglalkoztat a kérdés, hogyan éljek? Nagyon gyorsan sietve, mindent habzsolva, teletömve az életet, vagy egészen lassan, minden fölöslegest,…