Ötven év felett, van valami megnyugtató az életben. Minden van még, az öröm is, a fájdalom is, csak valahogy másképp: minden egyszerűbben és sokkal kevésbé veszélyesen…
Camus: A lázadó ember című kissé hűvös művében a lázadás szerepét nagyon magasra emeli. Szerinte az az igazi ember, aki nem fogadja el szótlanul az élet feltételeit és azt mondja: NEM. De felmerül a kérdés: hogy az ember kinek mondja ezt a NEM-et, saját magának, a többi embernek vagy talán Istennek..?
A nem túl távoli múltban, amikor az ember felfedezte az atom és hidrogén-bombát szinte befejezte a Teremtés művét. Befejezte és bármikor elpusztíthatja…
Új iskola a közelben. Ragyogó, tiszta, elragadóan unalmas, tele technikai csodával és luxussal. Kérdés, hogy az élet be tudja-e váltani azokat az ígéreteket, amit ilyen fényűző körülmények között ígérnek, tanítanak…
Tocqueville 1835-ös jóslata: száz-kétszáz év múltán a világ kaszárnyává alakul és a nagy államok végtelen fegyverműhelyekké. Mindenképpen jó, hogy ez a jóslat „nem jött be” maradéktalanul…
