Jobb blogot írni, mint nem írni… mert így időnként visszanézve talán könnyebb látni azt, ami az életünkben reménytelenül állandó és azt is, ami reménytelenül változó…
A halál itt van bennünk, körülöttünk… de ne pusztán tiltakozva, hanem jókedvvel toljuk el magunktól… mi még itt vagyunk, akarunk…
A szenvedélyekről: sokáig nem mondunk le a szenvedélyeinkről… de egy napon nyilvánvalóvá válik, hogy a szenvedélyeinkért nagyobb árat fizetünk, mint amennyit érnek. És innentől a szenvedély egyszerű kalkulációs kérdéssé degradálódik, per saldo felhagyunk vele…
Minden társadalom pontosan akkor, úgy és annyira erkölcstelen és műveletlen, amennyire a történelmi körülményei megengedik… A hajlam mindig megvolt, megvan, csak a körülmények változnak...
Nagy ravaszság kell túlélni azt, amibe mások belehalnak…
